Bejelentés



Igazságügyi igazgatási szak honlapja
2008-2011

MENÜ

Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.







Szavazás


Szakdolgozat

Szakdolgozattal szembeni követelmények
A követelményrendszer célja, hogy a PTE Állam- és Jogtudományi Karán önálló munkával elkészített hallgatói dolgozatok, valamint az évfolyam- és a szakdolgozat megírásának formai és stílusbeli követelményeit rögzítse. 1. Tagolás, a dolgozat szerkezete és részei A kész dolgozat a következő részekből áll, az itt leírt sorrendben: Címoldal dolgozat címe, alcíme, szerző neve, szak, munkarend, szemeszterszám, konzulens megnevezése Tartalomjegyzék (10 oldalnál rövidebb dolgozat esetén elhagyható) Rövidítések / Táblázatok / Ábrák jegyzéke (opcionális) Bevezetés a téma ismertetése, problémafelvetés; témaválasztás indokolása; metodológia (felhasznált források, alkalmazott módszerek) A téma kibontása a dolgozat terjedelmétől függően fejezetekre, alfejezetekre, pontokra osztva Összefoglalás: a feltett kérdés megválaszolása, következtetések Felhasznált irodalom jegyzéke Felhasznált jogszabályok jegyzéke Mellékletek (opcionális) A dolgozat részeit (fejezeteit) – cím adásán kívül – számozással is meg kell jelölni, a következő rendszerben: római számok, azaz I. II. III. stb. jelzi a legnagyobb egységeket, ezeken belül arab számok, (1., 2., 3.), az alfejezeteket, egy szinttel lejjebb az 1.1., 1.2. stb., ezeken belül az 1.1.1., 1.1.2. stb. számozást kell alkalmazni, ill. ezt a rendszert logikusan kiterjeszteni. A számozást a „Bevezetés” fejezetnél kell elkezdeni és az „Összefoglalásig” folytatni. A tartalomjegyzéket, a rövidítések / táblázatok / ábrák jegyzékét, a felhasznált irodalom jegyzékét nem kell számozni. A mellékleteket – ha több van belőlük – az ABC nagybetűivel kell jelölni. 2. Idézés – Hivatkozás – Felhasznált irodalom jegyzéke 2.1. Idézés A dolgozat írása során számtalanszor előfordul, hogy mások gondolatait közöljük, és ehhez kapcsoljuk a saját következtetéseinket, illetve ezeket elemezzük, igazoljuk, cáfoljuk. A nem saját kútfőből származó gondolatok közlését idézésnek nevezzük. Idézés nélkül nem lehet korrekt tudományos dolgozatot alkotni. Idézni kétféleképpen lehet (mindkét módszer alkalmazható, a céljuk, a velük elérhető hatás más): szó szerint (ha a megfogalmazás is fontos, értéket hordoz), vagy saját szavainkkal átadva, átfogalmazva (és így a saját gondolatmenetünkbe, stílusunkba könnyebben beillesztve) közölhetjük az „idegen” gondolatot. A második esetben figyeljünk arra, hogy valóban átfogalmazzuk az idézetet, az illeszkedjék a megelőző és következő gondolatokhoz, mondatokhoz, saját stílusunkhoz. Idézőjellel – az idézet kezdetén lent („) végén fent (”) csak a szó szerinti idézetet kell jelölni. 4 vagy több soros szöveg szó szerinti idézése esetén az idézett szöveget külön bekezdésben kell közölni, 1-es sortávval. A szó szerinti és az átfogalmazott idézeteket is hivatkozással kell ellátni. 2.2. Hivatkozás Az idézőjel önmagában (főleg mivel nem mindig kötelező) nem elegendő a mások gondolatainak a sajátunkétól való megkülönböztetésére. Ha valaki mások gondolatait jelzés nélkül használja fel, plágiumot követ el; a plagizáló dolgozatot elégtelen osztályzattal kell értékelni. Ezt hivatkozással kerülhetjük el: a hivatkozás az idézet forrásának megjelölése. A hivatkozások jelölésére a számozásos módszert kell alkalmazni: mind szó szerinti, mind átfogalmazott idézés esetén az idézet végén felső indexben, így: 1 egy arab szám jelzi a hivatkozást. Több hivatkozás esetén a számok növekvő számsorrendben követik egymást. A kód „feloldása”, azaz a forrás adatainak közlése lábjegyzetként az adott oldal alján szerepel. Az egyes forrástípusoknál a kötelezően megadandó azonosító adatok a következők: Könyv / monográfia szerző(k) / szerkesztő: cím. megjelenés helye, kiadó, kiadás éve. oldalszám (összesen hány oldalas a könyv) Mezei Géza: Helyreállított Európa. Budapest, Osiris Kiadó, 2001. 343 o. Folyóiratcikk szerző: cím = folyóirat címe évszám/szám (vagy hónap, nap megjelölése napilap, hetilap esetén), oldalszám (tól-ig) Bende-Szabó Gábor: Az Európai Közösség joga. = Európai Tükör 2000/6, 27-40. o. Könyvfejezet, tanulmánykötetben, CD-n, DVD-n megjelent írás szerző: cím. In: kötet címe. megjelenés helye, kiadó, kiadás éve. oldalszám (tól-ig) Kiss Károly: A környezetvédelmi adóreformok jóléti hatásai az EU-ban. In: Dr. Inotai András (szerk.) EU-tanulmányok. Budapest, Nemzeti Fejlesztési Hivatal, 2004. 1067-1088. o. Internetes forrás szerző: cím. honlap URL címe letöltés dátuma Hollósi Gábor: Levelező jogászhallgatók rétegződése és pályaképe http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/hollosi_gabor-levpalya.doc 2004. 03. 16 Kéziratok, előadások szerző: cím. forrás típusa. közlés (dolgozat születésének, előadás megtartásának) helye, közlés dátuma, intézmény neve, konferencia címe Köröspataky Terézia: A felnőttnevelés lélektana. Egyetemi doktori disszertáció. Debrecen, 1983, Kossuth Lajos Tudományegyetem Jogforrások évszám szám cím, paragrafusszám, bekezdés száma A szerkesztőt a szerzőtől a név utáni (szerk.) jelöléssel kell megkülönböztetni. Valamennyi idézetnél meg kell adni a fenti adatokon kívül az idézett szövegrészlet helyét, azaz a pontos oldalszámot is (folyóiratcikknél, könyvfejezetnél, tanulmánykötetben megjelent írásnál ilyenkor csak ezt kell megadni). Előfordulhat, hogy ugyanarra a műre többször is hivatkozunk. Az ismétlések elkerülése végett a következő rendszert kell alkalmazni: 1. Amikor a dolgozatban először hivatkozunk az adott műre, a teljes adatsort meg kell adni 2. A következő alkalommal elegendő: a szerző vezetékneve, a kiadás évszáma, és az (idézett) oldalszám megadása. Ha egy szerzőnek több, ugyanabban az évben megjelent művét is hivatkozzuk a dolgozatban, a címet is fel kell tüntetni az újbóli hivatkozásban. Ha az általunk felhasznált mű egy további műből idéz, és mi ezt az idézetet használjuk fel saját dolgozatunkban (hivatkozás hivatkozása), a hivatkozást a következőképpen kell megadni: idézett mű adatai Idézi: idéző mű adatai Pl.: Marton Géza: A római magánjog elemeinek tankönyve. Institúciók. Méliusz, Debrecen, 1943. Idézi: Földi András: A római jog története és institúciói. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004 2.3. Felhasznált irodalom jegyzéke A felhasznált irodalom jegyzéke a dolgozat végén kap helyet. Ebben a dolgozatban felhasznált összes forrást típusok (monográfia, folyóiratcikk stb.) szerint csoportosítva kell felsorolni, a csoportokon belül a szerzők neve szerint abc-sorrendben. A felhasznált irodalom jegyzékében szerepelnie kell minden forrásnak, amelyre a dolgozat közben hivatkoztunk, és nem szerepelhet benne olyan forrás, amelyre nem hivatkoztunk. A felhasznált források mennyiségének arányban kell állnia a dolgozat (előírt és valós) terjedelmével. 3. Rövidítések A dolgozatokban alkalmazhatók a bevett rövidítések (Ptk., NATO, stb.). Az első alkalommal, amikor a rövidíteni kívánt fogalom szerepel a dolgozatban, meg kell adni a teljes kifejezést, és utána zárójelben a rövidítést. Ha a dolgozatban 15, vagy annál több rövidítést használunk, a szöveg elé el kell készíteni a rövidítések jegyzékét is, melyben abc-sorrendben felsorolva az összes alkalmazott rövidítés szerepel. 4. Táblázatok, ábrák A dolgozat szövegébe illesztett táblázatokat, ábrákat számozással és címmel kell ellátni az objektum fölött, középre igazítva. Külön kell számozni a táblázatokat és az ábrákat. 5. Formai előírások Betűméret és –típus: Times New Roman 12-es (lábjegyzetekben 10-es) Sortáv: 1,5 (4 sornál hosszabb, szó szerinti idézetnél 1) Margók: 2,5 cm (bekötésre szánt dolgozatnál a bal oldali margó 3,5 cm) Oldalszámozás: lap alján, középen Igazítás: sorkizárt A fejezetcímek formázása: 1. szint (I.) Félkövér 2. szint (1.) Félkövér dőlt 3. szint (1.1.) Dőlt 4. és további szintek (1.1.1.1.) Normál forrás: http://www.law.pte.hu/





Keresés a honlapon



Üzenőfal


Név:

Üzenet:








Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!